2023. január 2-tól az elektromos autók nyilvános töltőoszlopokra érvényes töltési díjai emelkedtek. Az otthoni töltéssel az egekbe szökő energiaárak ellenére továbbra is lehetséges költséghatékonyan tölteni elektromos autóinkat – tájékoztatott az elektromobilitást összefogó Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, aki szerint az energia árának emelkedése ellenére évről évre egyre több elektromos autó kerül forgalomba Magyarországon.
Ha valakinek az újévi fogadalmai, tervei között szerepelt az elektromos autózásra való átállás, meglepődhetett a hír hallatán, miszerint 2023. január 1-től drágult az elektromos autók töltési díja. Akinek emiatt kedvét szegték az elektromos autó vásárlásra, jó hírünk van: bár a nyilvános töltőoszlopokon év elejétől drágábban lehet feltölteni autóinkat, az otthoni töltés továbbra is a rezsicsökkentés mellett szól – így összegezhető egyszerűen Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség (JMSZ) elnökének elemzése, amit az Index-nek adott interjúban elmondott.
A drágulás mértékét nagyban befolyásolja, hol és milyen sebességgel töltjük autóinkat
HA A LEGNAGYOBB KAPACITÁSÚ VILLÁMTÖLTŐN, PERCALAPON TÖLTJÜK AUTÓNKAT, AKKOR KÖZEL 180 SZÁZALÉKOS DRÁGULÁSSAL IS TALÁLKOZHATUNK; AZONBAN AZOK AZ AUTÓK, AMELYEK KÉPESEK 100–250 KILOWATTÓRÁVAL (KWH) TÖLTENI, RÖVID IDŐ ALATT TÖBB 100 KILOMÉTERNYI ENERGIÁT KÉPESEK FELVENNI AZ EGYES TÖLTŐÁLLOMÁSOKON. A LEGNAGYOBB SZÁMBAN ELÉRHETŐ AC-TÖLTŐK ESETÉBEN 17–160 SZÁZALÉK KÖZÖTTI DRÁGULÁSSAL LEHET SZÁMOLNI.
A változtatások között leginkább kiemelnénk, hogy a korábban nagyjából egységes árazás helyett oszloponként eltérő árakkal találkozhatunk. Ezért különösen fontos a rezsicsökkentés érdekében töltés előtt tájékozódni az adott oszlopon elérhető árakról – figyelmeztetett Pukler Gábor.
Amikor az energia árak tavaly az égbe szöktek, több szolgáltató már korábban árat emelt, ez is okozhatja, hogy jelentős különbségeket tapasztalhatunk az egyes szolgáltatók és töltőoszlopok által kínált lehetőségek árai között. A nyilvános töltők használatával azonban jelenetős kedvezményekkel találkozhatunk például regisztrációval, előfizetéssel vagy pénzfeltöltéssel. Érdemes ezeknek a lehetőségeknek utánajárni, ha fontosnak számunkra a rezsicsökkentés. Léteznek olyan töltők, amelyek kWh alapján számolnak, mások percalapúak, de olyanokkal is találkozhatunk, ahol a kWh mellett meghatározott idő után percdíjat is elszámol a szolgáltató.
Általában a nagyobb kapacitású töltőknél használnak percalapú árazást. „Ha az autónk nem képes kihasználni a töltés során a rendelkezésre álló kapacitást, akkor vélhetően jobban járunk egy kWh-alapú árazással működő töltővel” – tájékoztatott a szövetség elnöke, ha fontos számunkra a rezicsökkentés.
Így alakult az emelés a szolgáltatóknál
A Mobilitinél - az áremelés előtt - a legtöbbet használt 22 kilowattos AC-töltőn 145 forint volt egy kilowattóra ára, most már minimum 170, de akár 375 forintot is felszámolhat.
DC-töltők esetén az árazás a teljesítménytől függ:
- a 25 kilowattos oszlopnál 165 forintról szinte a duplájára, 305 forintra növelték 1 kilowattóra díját,
- az 50 kilowattos töltőnél 120 forintról 140–240 forintra,
- a 100 kilowattnál nagyobb teljesítményű töltés esetén 150 forint helyett 415 forinttal számolhatuk.
A Mobilitinél felvett áram díján kívül megemelték a percdíjat is, mely a DC-töltő esetén 140–240 forintot jelent.
A Mol Plugee szolgáltatás árát már novemberben megemelte, így regisztrált felhasználóként
- a 11–43 kW-os AC-töltésnél 109 Ft/kWh helyett 149 Ft/kWh-t fizetünk,
- az 50–70 kW-os DC-töltésnél pedig 155 Ft/kWh helyett 179 Ft/kWh-t kell kifizetnünk.
Az e.on által telepített oszlopoknál
- a 22 kW-os AC töltőn 159 forint egy kilowattóra
- a 25–50 kW-os DC-töltésnél 189 forint.
Még átlagfogyasztás felett is megéri
Pukler Gábor elmondása szerint a kialakult helyzet azt jelenti: rezsicsökkentés szempontjából továbbra is otthon éri meg jobban tölteni a villanyautót, még azokban az esetekben is, ha a 210 kWh/hónap fogyasztási küszöböt – mely érték alatt rezsicsökkentett áron számítják a villanyáramot - és ezentúl piaci áron számolják nekünk az áramot. Ha piaci árat fizetünk az áram használatáért, akkor is körülbelül másfél liter benzin árából nagyjából 100 kilométert tudunk autózni az elektromos autónkkal. A rezsicsökkentés további lehetőségei közé tartozik az otthoni töltés esetében a napelemes rendszerek használata. Mindennapi életünkben továbbra is elérhetőek bizonyos bevásárlóközpontok és élelmiszerüzletek parkolóiban az ingyenes töltési lehetőségek.
A következő példa szerint, ha elektromos autónk esetén 17 kWh átlagfogyasztással számolunk 100 kilométer út megtételéhez, akkor aki belefér továbbra is a rezsicsökkentett keretbe annak ez 660 forintba kerül, míg aki piaci áron veszi az áramot, annak 1190 forintot tesz ki.
Továbbra is előnyben az elektromos autó
Az elektromos autósok nagyrésze továbbra is az otthoni töltést választja, amely esetben 100 kilométerenként 1-2 liter üzemanyag költségről beszélhetünk. Így a rezsicsökkentés fontos kérdése továbbra is az elektromos autók mellett szól, illetve ne feledkezzünk el az alacsonyabb üzemeltetési, karbantartási költségekről sem – emelte ki Pukler Gábor.
A villanyautók mellett szól – már-már összeforrott tulajdonság - a fenntarthatóság és környezetvédelmi szempontból is jóval kedvezőbbek. Átlagos fogyasztással – hálózatról feltöltve – egy elektromos autó kibocsátása 16 g/km, ami a töltésre használt elektromos áram előállításából adódik. Ha összehasonlítjuk a környezeti terhelés szempontjából a most kapható modern benzines autók 105 g/km, az átlagos korú autók pedig 150 g/km szén-dioxid-kibocsátással futnak az utakon. Az eltérés az elektromos autók javára akár nyolcszoros is lehet.
Ez azt jelenti, ha a forgalomból kivont átlagos életkorú autók helyére elektromos autók kerülnének forgalomba, közel 70%-kal tudnánk csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást.
Éves szinten a hazai utakon átlagosan 15 ezer kilométert futó autó 2,25 tonna szén-dioxiddal terheli környezetünket, miközben egy elektromos autó egyéves ciklusát vizsgálva ez az érték alig 0,72 tonnát mutat. Ha továbbra is a rezsicsökkentés mellett tesszük le voksunkat és napenergiával töltjük autóinkat, nemcsak a pénztárcánknak teszünk jót, hanem környezetünknek is, mivel a szén-dioxid kibocsátást tovább csökkenthetjük.
Elektromos kontra hagyományos belső égésű
A példa kedvéért számoljunk egy Magyarországon átlagos korúnak számító, azaz 15 éves autó átlagfogyasztásával, amely 100 kilométeren 8,27 liter. Miután az üzemanyag-ársapkát eltörölték, 100 kilométert benzinüzemű autóval nagyjából 5.250 forintért, míg dízelüzemű gépkocsival 5.850 forintért tudunk jelenleg elmenni. Az elektromos autóknál ebben az esetben jóval szerteágazóbb a felhozatal, mert szolgáltatóként eltérő árakkal találkozhatunk, tekintve, hogy szinte minden szolgáltató más és más tarfával számol. Az árazást befolyásoló tényező lehet még a töltőállomások elhelyezkedése és kapacitása is.
Ha a 17kWh/100 km átlagfogyasztású elektromos autónkat minden bizonnyal 2.500- 3.000 Ft összegből elegendő árammal tölthetjük fel ahhoz, hogy 100 km-t utazhassunk vele. Amennyiben a rezsicsökkentés még mindig fontos kritérium számunkra, az otthoni töltéssel ez mindösszesen 660- 1.190 Ft költséget jelent.
Mi van a hibrid autókkal?
A teljesen elektromos autóktól eltérő módon, a plug-in hibrid járművek esetében a benzin/ dízel üzemanyag ára és az elektromos töltéssel járó költség együttesen adják a kilométerköltséget.
A plug-in hibrid autók esetében a rezsicsökkentés feltételeit szem előtt tartva a töltési költségek a felhasználási attitűdök függvényében mérsékelhetők. „Minél inkább kihasználja valaki az autó elektromos képességeit – és tölti azt nyilvános töltőn –, annál inkább érinti majd az áremelkedés. Úgy látjuk azonban, hogy a plug-in hibridesek is egyre inkább elektromos módban használják az autóikat” – jelentette ki Pukler Gábor.
A vásárlási kedv kitart az emelés ellenére
Hazánkban évről évre egyre többen vásárolnak elektromos autót, a bővülő piacon sokan találnak új járművet lehetőségeik szerint: a legfrissebb adatok szerint 2022. október végén az összes gépkocsi közel 0,79 százaléka volt tisztán elektromos meghajtású autó, ami számszerűsítve összesen 32 596 autót jelent. Ha a korábbi éveket vesszük ez az arány 2020 őszén még csak 0,29 százalék, de már dinamikusan emelkedést mutatott 2021-ben és az összes gépkocsinak közel 0,47 százaléka villanyautó volt.
Az elektromos autók piacának föllendülése magával hozta a villanyautók működését kiszolgáló infrastruktúra fejlődését: néhány évvel alatt 25 százalékkal több nyilvánosan elérhető töltőállomások szolgálja ki a felhasználókat. Statisztikailag ez annyit jelent, hogy 2022 első negyedévének végére már 2031 elektromos autótöltőállomást tartottak nyilván országszerte.
Magyarországon is észrevehető az autópiac átalakulása, hiszen az elektromos autók számának emelkedése évek óta meghaladja a hagyományos autókét. Ezt a tendenciát aligha befolyásolja jelentős mértékben a töltési díjak emelkedése. Pukler Gábor szerint az elektromos autózás számára hazánkban továbbra is ezen gépkocsik bekerülési költsége és a felhasználók bizonytalanságai, félelmei jelentik a legnagyobb akadályt.
Tavaly az autópiac megtorpanni látszott, de ez az állapot mégsem annyira végzetes
Mi a különbség az AC-, valamint a DC-töltők között?
A belsőégésű motoroktól eltérően a villanyautók üzemanyaga az elektromos áram, ami hálózatról érkező váltakozó (AC) vagy akkumulátorban tárolt egyenáram (DC) lehet. Ez azt jelenti, hogy egy laptop esetében a töltő alakítja át a hálózatból érkező AC-energiát DC-árammá az akkumulátor számára, míg zöld rendszámú jármű töltéséhez mindkét típus használható.
Attól függően beszélhetünk AC vagy DC típusú töltésről beszélünk, hogy hol történik a váltakozóáram átalakítása. Ennek két lehetséges módja: autón belül, illetve autón kívül. A jármű akkumulátora mindig DC típusút használ, tehát DC-töltőállomás esetén az AC elektromos energiaátalakítást a töltőállomás hajtja végre, így onnan egyenesen a DC-energia folyik az autó akkumulátorába. Az autón kívüli nagyobb átalakítóknak köszönhetően gyorsan átalakítható az áram, ez lehetővé teszi, hogy úgynevezett villámtöltéssel, akár 15 perc alatt is feltölthessük elektromos autónk akkumulátorát.
Abban az esetben, amikor az áram átalakítása csak az autón belül kezdődik, váltakozó áramú töltésről beszélünk. Ilyenkor az úgynevezett fedélzeti töltők alakítják a hálózati AC-energiát egyenárammá. Az átalakítás után telítődik az autónk akkumulátorát. A fedélzeti töltő limitált energiafelvételre képes hosszabb idő alatt, ez az úgynevezett gyorstöltés – fejtette ki Pukler Gábor.
A töltési díjak emelkedésén túlmenően még egy előre megjósolható változással is számolnia kell a villanyautósoknak, ugyanis előreláthatólag véget ér a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása. A JMSZ elnöke szerint az ingyenes parkolás lehetősége nagyban hozzájárult az elektromos autók elterjedéséhez és térhódításához, de a villanyautók számának emelkedésével a fenntarthatóság érdekében ez az engedmény a közel jövőben megszűnik.
