Elektromos autót vásárolnál?

Napjainkban már tisztán kivehető az a trend, miszerint az elektromos autók megkezdték a hagyományos belső égésű motoros társaik kiszorítását az európai piacról. Erről árulkodik előző cikkünk is, melyben felhívtuk a figyelmet arra a tényre, hogy 2021. szeptemberében a legtöbbet értékesített autó a Tesla Model 3 lett Európában. Valamint, ha megfigyeljük az autógyártók szinte kivétel nélkül kínálnak, sőt folyamatosan fejlesztenek elektromos változatokat is, a már „megszokott” járműveikből. Ezért úgy gondoljuk, hogy a címben feltett kérdésre a válaszod az, hogy „IGEN”. Ez nem is kérdés. A jó kérdés viszont az, hogy milyet?

A villanyautók értékesítése gyorsan változik. Mondhatjuk, hogy hirtelen nagy lett a kínálat és a kereslet is. Azért mondjuk, hogy hirtelen – noha elektromos autók már jóideje kaphatók –, mert az értékesítéssel foglalkozó szájtok sem tudták még megfelelően lekövetni ezeknek az autóknak a kereshető paraméterezését. Sok esetben a gyártói weboldalakon sem találni meg néhány fontosnak vélt információt az adott járműről. Így nem is olyan könnyű a megfelelő elektromos autó megtalálása.
Javasoljuk, hogy tájékozódj minél többet a témában különböző fórumokon, mint amilyen például a miénk is. Itt igyekszünk érdekes és hasznos információkkal ellátni minden érdeklődőt. Hamarosan induló „beszélgetős” fórumunkon pedig különböző témakörökben lehet majd kérdezni, beszélgetni, válaszokat kapni aktív felhasználóktól és szakértőktől egyaránt.

A megfelelő autó kiválasztásához a következő paraméterekkel érdemes tisztában lenni:

Milyen használatra? (hány személyes, mekkora, személy, vagy teher)
Mekkora hatótávút? (város, agglomeráció, országút, autópálya)
Mikor töltöm? (napközben, éjszaka, utazás közben)
Hol tudom tölteni? (garázsban, parkolóban, nyilvános töltőn)
Mennyi idő van a feltöltésre? (lassú töltés elegendő, gyorstölteni tudom csak)
Milyen töltője legyen? (otthoni 230V, gyorstöltő, nagy kapacitású ultra töltő)
Mennyi pénzt tudsz rá elkölteni? (használt, új)

Ezeken kívül jó tudni még néhány fontos dolgot:

Mikor érdemes megvenni? (már most késő, jobb várni, támogatják)
Mennyit lehet spórolni vele? (üzemanyagon, parkoláson, adókon)
Milyen tényezőkből áll össze a fenntartás? (szervizigény, alkatrész)
Meddig használható az akkumulátor? (töltésciklus, kapacitás állapota)
Mekkora akkumulátora legyen?

Íme a kérdések, melyeket megválaszolva kapunk egy jó eséllyel tiszta képet a lehetőségeinkről és a villanyautóval szemben támasztott elvárásainkról. Ezek keresztmetszetében fogjuk megtalálni a számunkra ideális autót.

Milyen használatra?

Eldöntendő tehát, hogy lecseréljük a család belső égésű motoros autóját, vagy másod/harmadlagos járműnek szánjuk. Ha úgy döntünk, hogy egy életem-egy halálom mindent, vagy semmit és megy a családi verda, jön a villanyos, akkor azért javaslok két dolgot. Az egyik, hogy a családban, barátoknál legyen alternatíva gyors segítség gyanánt egy folyékony üzemanyaggal megtankolható autó kölcsönkérésére. No nem azért, mert az elektromos nem jó, vagy nem megbízható. Hanem mert ez egy külön világ. Úgy fogalmaznék, hogy ehhez picit át kell szellemülni. Hozzá kell szokni, hogy sosem árt előre gondolkodni. Megszokható és idővel ez válik a napi rutinná, de azért ez nem mindenkinél lesz azonnal egyértelmű. (természetesen a töltésre, az akkumulátor kezelésére gondolok…)
A másik, hogy amennyiben van lehetőség, próbáljuk ki a kiszemelt autót, ha lehet egy hétvégén át, de legalább egy feltöltési, lemerülési ciklus erejéig. Erre például kiváló az általunk forgalmazott Bollore Bluecar, ugyanis vásárlás előtt több napra elviheti, kipróbálhatja akár a majdani autóját. Erről honlapunkon, vagy kollégáinktól pontos információkat kaphat.

Mekkora hatótávú?

Ha eldőlt a családban betöltött funkciója, körvonalazódnak a hatótávval kapcsolatos követelmények. Nyilván a legjobb az egy feltöltéssel megtehető minél több kilométer, de ezt nem bírja mindenki pénztárcája. Fő jármű esetén, amikor az napi rendszeres használatban van, esetleg hosszabb utak megtétele az elvárás, akkor lehetőségeinkhez mérten minél nagyobb valósan megtehető távolságra képes autó választása lesz a nyerő. Azért van néhány könnyítő tényező és itt kapcsolódik be a mikor és hol töltöm, milyen töltővel?
De mi mondható elektromos autónál „nagy távolságnak”? A legkorszerűbb villanyautók 500-600km megtételére képesek ma. Szerintem kevés az a pilóta, aki egyszerre lenyom ekkora távot. Minimum egyszer meg lehet és KELL IS állnunk. Pihentetni a testünket, kizökkenni egy utazás monotonitásából stb. Vagyis, megálláskor, parkolásnál töltőre tehető az autó, amíg a szorító nadrágunkat újra kényelmessé tesszük, vagy elfogyasztunk valamilyen frissítő, tápláló dolgot. Ilyenkor egy gyorstöltésre képes jármű igancsak fel tud villanyozódni. Esetleg napi útjaink során a megállásoknál több időt is eltöltünk, akkor egy lassabb töltési mód is megteszi. Éppen ezért nem kell azonnal megijedni egy 150-200 km megtételére képes elektromos autó használhatóságától!

Mikor töltöm?

Részben érintettük az előző bekezdésben ezt a kérdést, azonban van még tisztázandó ezzel kapcsolatban. A válasz például a munkába járást érintheti, amikor napközben is tudom tölteni a jószágot viszonylag hosszú ideig, de a kérdés inkább arra vonatkozik, hogy két út között van-e alkalmam felvillanyozni? Nézzünk példákat:
- Reggel munkába megyek, ott leparkolok.
1. tudom tölteni. Nincs gond.
2. Nem tudom ott tölteni és nem elég a két útra a hatótáv. Ilyenkor lehetnek alternatívák.
a. Megállok útközben egy kávéra, 20 perc töltés és annyi már elég is hazáig.
b. Elintézem a bevásárlást, fodrászt stb., addig tölthet a parkolóban.
- Ha nem a munkahelyre járás a feladat, hanem például egy üzletkötő használja, aki ügyfeleket keres fel. Van-e lehetőség némelyik ügyfélnél, vagy annak közelében nyilvános töltőoszlopon tölteni? Esetleg elég egyszer valamelyik tárgyalás között 30-60 perc.

- Utazik is vele a család?
a. Utazás közben a megszokott az, hogy a nyaralás, kikapcsolódás része az „odaút”, tehát már maga az út is több állomásból áll. Megnézzük az út során érintett látványosságokat és úgy osztjuk fel az utat, hogy ezek a megállók adott (megtehető) távolságra vannak egymástól, így az autóból kiszállva városnézés, kisebb kirándulás is szóba jöhet. Ha így van, a hatótáv kérdése máris kisimul. Ha nem, lehet, hogy ki lehetne próbálni. Nem akarok rábeszélni senkit, de ha belegondolunk egy út során mennyi értékes hely mellett siklunk el! Talán pont az elektromos autózás ad egy új szemléletmódot a nyaralási, kikapcsolódási szokásaink megváltoztatásához.
b. Elmegy a család a lefoglalt szállásra 300-500+ km-t és ott töltjük a szabadidőt. Ebben az esetben a gyorstöltés lesz a barátunk, és a már említett módon rövid pihenő(k) során merítünk újabb megtehető kilométereket. (Egyébként figyelmesen olvasva a sorok között szépen lassan körvonalazódik is, hogy a jövő nem feltétlenül a minél nagyobb kapacitású akkumulátorokban keresendő, hanem a minél rövidebb töltési időben. És ez a jövő már nincs is olyan messze. Terra 360: percenként 32km töltés…)
Az alap, hogy elegendő az egy töltéssel megtehető napi limit és így éjszaka kényelmesen feltölt a rendszer…

Hol tudom tölteni?
Mennyi időm van tölteni?

A két kérdés szorosan összefügg.
Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk már ezzel a témakörrel, ezért itt most nem boncolgatjuk újra. Esetleg elindítva a gondolatmenetet a két végletről pár gondolat. A fentiek értelmében, ha például van garázsom, a napi kilométer limit elég, ezért éjszaka feltölt a rendszer, nem fontos a gyorstöltés.
Vagy ha nem nagyon van hol töltenem, de nagyon szeretnék elektromossal közlekedni, akkor minden bizonnyal nyilvános helyeken fogom tölteni, alkalmanként rövid ideig, így fontos a gyorstöltés. Azt azonban érdemes tudni, hogy jelenleg a gyorstöltés funkció lassan ugyan, de csökkenti az akkumulátorok éllettartamát.

Milyen töltője legyen?

Itt a töltési lehetőségre gondoljunk, mint lassú AC töltő, vagy DC gyors töltő?
Ha például utazásban gondolkodunk és útközben fogjuk tölteni – márpedig hosszabb utazáskor biztosan -, akkor feltétlenül DC-gyorstöltős megoldásban gondolkodjunk. A régebbi villanyautóknál több esetben előfordul, hogy nincs felkészítve DC-gyorstöltésre. De van olyan is, amikor az azonos típuson belül is van olyan amelyiket lehet és olyan is amelyiket nem lehet gyorstöltőre csatlakoztatni. Ezért ezt fontos tisztázni vásárlás előtt.

Mennyi pénzt tudsz rá elkölteni?

Első olvasatra talán ez egy egyszerű kérdés, de itt inkább azt érdemes mérlegelni, hogy egy azonos értékű használt, vagy új autó mellett döntünk? Melyikkel mit nyerhetünk, vagy veszíthetünk? Ha amellett döntünk, hogy vásárolunk egy használtat a pénzünkért, de az újhoz képest magasabb felszereltségűt, vagy nagyobb kapacitásút stb, akkor mi jut egyből az eszünkbe? Jó, de hát az akkumulátor. Nem kell megijedni a használt akkutól. Sok jármű például különösebb szakértő bevonása nélkül megmutatja, hogy milyen állapotú az aksi. Az egyszercsak elromló akkumulátor, az emiatt értéktelen vasdarabok rémhíre kering időközönként az interneten, de ez a jelenlegi tapasztalatok szerint nettó butaság. A javíthatatlan akkumulátor hibák előjönnek még az autó garanciális ideje alatt, így használt jármű vásárlásakor ez ne okozzon különösebb fejtörést. A Litium-Ion akkumulátorok az első pár évükben a kezdeti kapacitásuk 90%-ára esnek vissza, majd az idő múlásával lassan csökken tovább a tároló képességük. Leggyorsabban az az akkumulátor megy tönkre, melyet a legtöbbször töltenek fel 100%-ra. Ezek az akkumulátorok azt sem tolerálják persze, ha nullára használják. A leg kímélőbb használat a 10-85% közötti töltöttség. Egyre több olyan eszköz létezik már, amelyikben külön software felelős azt figyelni, hogyan használjuk az aksit és nem engedi feltölteni 100%-ra, ahogy a végkimerüléstől is megvédi az energiatárolót. Akkumulátor kezelői gyorstalpalónk után vissza a kérdéshez. Használt vagy új?
Új autó vásárlásakor időnként igénybe vehetünk meglévő állami támogatásokat, viszont használt autókra ezek jelenleg nem vonatkoznak. Fontos megemlíteni, hogy sok esetben néhány kereskedő vételár gyanánt a támogatott árat tünteti fel annak ellenére, hogy a támogatási keret mostanra kiapadt és nem tudjuk mikor lesz újra.

Mikor érdemes megvenni?

Az elektromos autók a közelmúltban robbantak be igazán a közlekedés mindennapjaiba. Manapság már nem lepődünk meg azon, amikor összefutunk egy-egy zöld rendszámossal. Kezdetben talán utána is fordultunk. Azonban ott még nem tart a piac, hogy utánunk is dobják. Egyelőre vadul fejlesztenek a gyártók és minden egyes újítást keményen beleszámolnak a vételárba, így egy középkategóriás villanykocsi sokkal többe kerül újonnan, mint hasonszőrű belsőégésű motorral ellátott társa. A piac minden bizonnyal ebben a szegmensben is úgy fog működni, ahogyan más esetekre jellemző. Persze jöhetnek nemvárt tényezők, de összességében ahogy egyre több villanyautó szaladgál már az utakon, nagyobb lesz a kínálat, kiforrottabb a technológia, sokkal több a tapasztalat, az árak is mérséklődnek majd. Persze az elektromosokban is vannak igencsak drága modellek, de itt már nem a hajtás miatt magasabb az ár, sokkal inkább a méret és luxus befolyásolja azt.

Mennyit lehet spórolni vele?

Jó tisztában lenni azzal, hogy az „igazi villanyosok” otthon, vagy munkahelyükön töltik járműveiket lakossági fogyasztóként, esetleg napelemes rendszerről. Ha beleugrassz ilyen lehetőségek nélkül a villanyautózásba, akkor igencsak elszántnak kell lenned, mert a nyilvános töltők közt már nagyon kevés az ingyen töltési lehetőség. Ha találsz is ilyet, azok rendkívül leterheltek. A fizetős töltőkön pedig magasabb áron számítják a kilométereket, mint otthon a fali csatlakozóból.
Nemcsak az üzemanyagon lehet spórolni. A fizetős parkolás is fejet hajt a zöld rendszámot hordó teljesen elektromos előtt (Egyelőre a PHEV-ek előtt is). Meddig? Jó kérdés. Ingyenes és nincs hír ennek megváltoztatásáról mostanában.
A szervizköltségek szinte elhanyagolhatók. Új autó vásárlása esetén sokszor nincs is, vagy minimális költségű a kötelező szervizek díjai. Használt oldalon sincs különösebb karbantartási díj, mint hagyományos kollegáknál a motorolaj, szűrőbetétek cseréje. Nincs bennük lendkerék, kuplung, kipufogó, befecskendező, turbó feltöltő. A fékek kopása is lassabb a villanymotor ellenállása miatt.
Persze ezek is autók, tehát a kopó, forgó és karosszéria elemek idővel cserére szorulnak, megsérülhetnek. El tudnak romlani elektromos alkatrészek, melyek között akadhat zsebbe nyúlós is.
Vásárláskor nem jelentkezik regdíj, átírási illeték, nincs gépjárműadó, sőt cégautó adó sincs. Tetemes összegre rúghatnának ezek is, amit fordíthatunk inkább saját autónk javára.
Érdekes kérdés az értékállóság. Miután egyik-másik autógyár nem túl távoli időpontot tűzött ki magának a belső égésű motoros autóik gyártásának és forgalmazásának leállásáról, az idő a villanynak dolgozik. Ehhez már csak kis lépés kell, miszerint az egyes tagállamok, országok is meghúzzák a határt. Innentől kezdve nem az a kérdés, hogy az elektromos autó mennyire tartja az értékét, hanem, hogy időben eladtad-e a dízelt?

Autózási szokásaink ismeretében egy érdekes és minden bizonnyal hasznos „játékra” invitállak, mely számokban mutatja meg, hogy mennyire érdemes váltani. Megtakarítás kalkulátorunk segítségedre lehet.

Mekkora akkumulátora legyen?

Ennek a témakörnek a magyarázatához egyeztessük tudásunkat. Az akkumulátorok méretét (nem fizikai, inkább kapacitív) kilowattórában (kWh) adják meg. Egy 136 lóerős jármű 100 kW teljesítményűnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy 1 óra alatt 100 kWh energiát fogyasztana el, ha elhanyagolnánk a veszteségeket. Óránként 100 km megtételéhez 13-15 kW kell. A legtöbb embernek nincs szüksége 100 kWh-s aksira.
A belsőégésű motorral hajtott járművek városi körülmények között fogyasztanak a legtöbbet. A villanyautók ezzel szemben ilyenkor a leggazdaságosabbak. Ennek magyarázata a kis tempóban, a folyamatos gyorsítás-lassulásban rejlik, ugyanis ilyenkor a visszatáplálás jelentős. Míg egy állandó sebességen tartás mellett a rendszer csak fogyaszt, nem táplál vissza. Így egy viszonylag kis - 20 kWh – akkumulátorú autó elmegy 150–200 km-t. Állandó nagy tempó mellett ez inkább a fele lesz. Tehát az akkumulátor kapacitását ahhoz mérjük, hogy napi használatban leginkább milyen úttípuson használjuk a villanyautót.
- Szinte kizárólag városi körülmények között mocorgunk majd villanyautónkkal, akkor elegendő egy 20 kWh-s.
- A városi mindennapokhoz tartozik városba bejutás, kijutás, körgyűrű használat, akkor picit feljebb tegyük a mércét. Válasszunk 30 kWh körülit.
- Agglomeráción kívülről akarjuk megközelíteni a városi forgalmat, hogy aztán ott élvezzük a dugóban szinte ingyen autózást, akkor a következő kategória lesz a jobb választás, tehát 40 kWh felett.
- Amikor viszont lecseréljük a hagyományos autónkat és egy teljes értékű tisztán elektromos hajtásban gondolkodunk, akkor 60–65 kWh felett és inkább felette, mint alatta keresgéljünk.
- Hosszabb külföldi utazások, közeli tengerpartok, síelés az Alpokban. 75 kWh és felette. Viszont például a Francia Riviéra már terv ezést igényel az út közbeni töltéseket illetően.

Egy korábbi cikkünkben sorra vettük kategóriánként az akkori elektromos autó kínálatot (hamarosan aktualizáljuk). Itt szemezgetve a fentiek értelmében összeállhat a kép, hogy milyen elektromos jármű lesz az optimális számunkra: Elektromos autók

A nagy misztik, avagy töltés

Cikkünkben sokszor szóba kerül a töltés. Tudjuk mi az, hiszen ma már mindennapjaink része a különböző körülöttünk lévő használati tárgyak töltése. A régmúltban az autónkban működő akkumulátort csak ritkán – de olyanok is akadnak köztünk, akik soha nem – töltötték. Talán nem is olyan evidens mindenki számára az autó feltöltése, bár ezeknek a járműveknek már nem kell lekötni, kiszerelni az akkumulátorát. Elegendő szinte tényleg csak bedugni, és minden megy is a „maga útján”.
A háztartásban használt, konnektorokból vehető áram a váltakozó áram (AC). Az akkumulátorok és így az elektromos autók akkumulátorai is egyenáramot (DC) tárolnak. A váltakozó áramot gond nélkül átalakíthatjuk egyenárammá, de ezt a lépést a fali konnektortól az akkumulátorig meg kell tennünk. (Tesszük ezt szinte mindennap a laptopunkkal, telefonunkkal stb.) Tehát a DC töltők a hozzájuk csatlakoztatott autó akkumulátorába már egyenáramot töltenek. Míg az AC töltés az otthoni hálózat áramerősségétől függ (16A, 32A), addig a DC töltés a töltő oszlop kapacitásától, illetve az autónk aksijának áramfelvételi tulajdonságától. Azt is olvastuk, hogy a DC töltés gyorsabb, mint az AC. Ennek az oka, hogy mikor autónkat egy DC töltőoszlophoz csatlakoztatjuk, akkor onnan már az átalakított egyenáramot paszírozzuk közvetlenül az akkuba. De a gyorsaság nem csak ennek folyamánya, hanem annak, hogy a DC oszlopba fizikailag nagyobb kapacitású átalakító telepíthető, mint a járművünkbe, ezért gyorsabban alakítja a váltakozó áramot egyenárammá. DC töltéskor egy csökkenő töltési görbe keletkezik. Alapvetően gyors áramlást fogad be az akkumulátor, azonban ahogy kezdi elérni a teljes kapacitást, egyre kevesebb töltést vesz fel. Ezért amikor 80%-hoz ér a töltöttség, az akkumulátor jóval kevesebb energiát vesz fel. Látható, hogy villámtöltések töltési idejének megadásakor 80%-os értékre töltést adnak meg a gyártók. Na ez ezért van. Ezért DC töltéskor a gyorsaság függ az akkumulátor töltöttségi szintjétől, az állapotától és a környezeti hőmérséklettől.

Amikor egy töltőoszlopra 50 kW van írva, akkor arra bármilyen autót csatlakoztatunk 50 kW-al fogja tölteni. Ha viszont 250 kW a felirat, akkor annyival fog tölteni, amennyit az autónk ebből képes fogadni. Jellemzően valahol 40-110 kW között. Ha az autónk bírja, akkor megy a 250 kW is, de ez a fent leírtak szerint folyamatosan csökkenni fog. AC otthoni töltéskor 1x16A esetén ez az érték 3,7 kW. Ez a leggyengébb otthoni töltés. A legbikább 3x32 Amperral 22 kW. Látható, hogy messze elmarad az otthoni AC töltési teljesítmény egy gyorstöltő DC teljesítmény értékeitől.
Otthoni 1x16A töltéskor tehát óránként 3,7 kWh megy az aksiba. Éjszaka, 8 órás töltési ciklusnál 8x3,7=29,6 kWh. Némi veszteséggel is számolva egy „kis” városi autó akkumulátora reggelre feltölthető otthon, mellyel másnap 200 km városi forgalomban megtehető… Ugyanez nyilvános AC töltön lehetne akár 44 kW is, azonban ebből autónk jellemzően 3,7–11 kW között tud hasznosítani, így ennek fényében jobb esetben a 30-as aksi veszteséggel együtt 0-ról 3 óra alatt tölt fel.

Hatótáv

Választ adni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy mennyi egy adott villanyautó hatótávja nem is olyan könnyű, mint azt gondolnánk. Összehasonlítani egyes járműveket a megadott hatótáv adatok alapján szintén bonyolult. Persze azt értjük, hogy amelyik mellett a nagyobb szám áll az megy messzebbre. Vagy nem? Erre a kérdésre még maguk a gyártók sem tudnak egyértelmű választ adni, mert a hatótáv – ahogy a fogyasztás is – rengeteg tényezőtől függ. Csak hogy néhányat említsünk (az akkumulátor méretén és a motor teljesítményén kívül): vezetési stílus, hőmérséklet, hűtés, fűtés, egyéb nagy fogyasztók, terepviszonyok. Persze ez a hagyományos belső égésű motoros járműveknél is befolyásol, de az elektromosnál, ha lehet még érzékenyebb a rendszer. Azon kívül az újratöltés „bonyolultsága” miatt talán kiélezettebb a kérdés.
Az adatok megadásának módját szabványosították, így e szabványok szerint adják meg a gyártók a hatótáv adatait járműveiknél. Három szabvány az, amit használnak a forgalmazók, tesztelők.

A legrégebben alkalmazott reklámokban szereplő szabvány hatótáv megadásához a NEDC (New European Driving Cycle, azaz Új európai vezetési ciklus). Az 1980-as években tervezték és azóta sokat változott az autók használata, így ez a szabvány lassan átadja helyét a WLTP-nek. Sok autónál a mai napig ezt az értéket adják még meg, mert ez a hivatalos európai szabvány. Viszont a régebbieknél ez lesz csak elérhető, ezért jó tisztában lenni vele. A három közül mindig ez a legnagyobb és semmi köze a valós, ténylegesen megtehető kilométerhez.

A WLTP (World Harmonized Light Vehicle Test Procedure) az új európai szabvány, melyet a NEDC szabvány lecserélésére, annak hibáinak kijavítására hoztak létre Európában. Ennek értéke nagyjából megfelel a valóságnak, azzal a kitétellel, hogy az így megadott megtehető kilométert városi körülmények között kell érteni. Ezek a mérések is laboratóriumi körülmények között zajlanak, azonban itt már számolnak dinamikus gyorsításokkal. Nem veszi figyelembe az emelkedőket, ahol extra energiára van szükség és a lejtmeneteket sem, amiknek hatására némi visszatöltésnek köszönhetően plusz hatótáv jelentkezhet. Viszont számításba veszi a klíma és nagyobb fogyasztók energiafelhasználását.

A harmadik az EPA (Environmental Protection Agency), mely amerikai szabvány. Ezt az értéket laboratóriumi körülmények között mérik, azonban az elektromos autók tulajdonosainak tapasztalati adatai szerint mégis ez a legreálisabb a három adat közül. Ezt a szabványt 1978-ban hozták létre és legutóbb 2009-ben frissítették.

A hatótáv sokba kerül. Értelemszerűen egy kisebb hatótávval bíró elektromos autó olcsóbb a nagyobb kilométer megtételére képes társainál. De ahogy már említettem a hatótáv nem minden. Egy elektromos autónál sokkal összetettebb paraméterek alapján lehet meghozni egy döntést a vásárlási irány meghozásához.

Reméljük tudtunk segíteni és néhány dolgot jobban megérteni az elektromos autózás – talán mostanra már nem is annyira – misztikus világával kapcsolatban.

Végezetül néhány hasznos APP a villanyautózás megkezdéséhez.